2012. március 8., csütörtök

2012/02 Kézi varrás: Ovis dolgok - Hóvirágos hajcsatok Nőnapra :-)

Sokat gondolkodtam rajata, mit is kaphatnának az ovis csajszik nőnapra. Csokit, cukorkát nem akartam venni, azt kaptak most az óvónénik, dadusok... ők is csak azért, mert hajcsatot találtam ki a lányoknak, és azt mégsem adhatok az óvónéninek, nem? 

Arra pedig nem volt időm, hogy kitűzőt készítsek nekik, mert az is járt a fejemben, de későn találtam ki, a hétfő és a kedd kiesett, mert a telihold előtti napokon hisztisek a gyerekeim, én meg nem tudok aludni. Na, ha ezt a kettőt összemixeljük, akkor kisebb fajta káosz következik be.

Viszont  a tegnap délelőtt békésen telt a Baba-mama klubban, és így folytatódott a délután további része is, így tudtam csatokat gyártani. Aztán este is a fogorvostól mikor hazajöttünk, nem volt különösebb gond kivételesen, így tudtam folytatni a délután megkezdett munkát... aztán hajnalban keltem és hagytak többé-kevésbé délelőtt is varrni, így tizenegyre berobogtam az oviba a hajbavalókkal, csinos kis csomagocskákba kötöttem őket. Andráska szépen kiosztotta a 9 lány között a 9 pár csatot. Mindent összevetve elégedett vagyok magammal, mert siekrült megcsinálnom, amit elterveztem. A szinek sokkal szebbek, de volt időm normálisabb képet összehozni.

Az óvónénik becsomagolt csokijai a selymepaírt a fiatalember saját kezűleg választotta ki hozzá :-):



Ilyen ronda csatok voltak a boltban, ezekre szabtam rá a hobbifilcet. Körbevarrtam pelenkaöltéssel, majd ráhímeztem a hóvirágokat (remélem felismerhető).

Délután még készült egy pár a szomszéd kislánynak. Ugyanúgy csomagoltam be, mint az ovis csajszik csatjait.


Készült egy a Meska-ra is...



Na és miért hóvirág? Mert ugyan már védett, de gyeremek- és fiatalkoromban nem telhetett el nőnap hóvirágcsokor nélkül. Biztosan sokan emlékeztek, a borostyánlevélbe csomagolt csokrocskákra.

Apukám mindíg hármat hozott, anyukámnak és a két lányának :-). És én akkor olyan nagyon különlegesnek éreztem magam ettől. Ezért hóvirág...
A kép forrása a net: www.hotdog.hu
Valami ilyesmi volt...

3 megjegyzés:

Aledi írta...

Nagyon kedvesek ezek a csatok. És te olyan ügyes vagy, mindig csodállak. Mikor van időd, energiád ennyi ajándékot készíteni? Én is mindig elhatározom, hogy majd nőnapra, na jó, majd húsvétra, á majd karácsonyra, aztán nem lesz semmi belőle :(

Amaranta írta...

Csak gondolj abba bele, hogy mennyi mindent varrsz megrendelésre. Én meg azt nem csinálom, és igazából egy egy munka között van, hogy hetek telnek el, és nem tudok semmit készíteni.

Kati's Quilting írta...

Aaaa, nagyon jo otlet volt reszedrol! Biztos vagyok benne, hogy a kislanyos anyukak odavoltak az oromtol, mikor meglattak! Nekem kozel all a szivemhez a hovirag, mert az volt a jelem az oviban :) Nagyon szepek lettek!