Készülődés, avagy vihar előtti csend...

Mmama kérdezte, hogy mi van velem, mi ez a nagy csend a házam táján? Tényleg elfelejtkezem néha üzenni a környezetemnek, hogy jól vagyok, csak kewzdek ihletileg elborulni és ilyenkor bizony nagy a csend kifelé.

Sok minden tornyosul bennem, jó néhány dolgot befejeztem már és csak az utolsó simítások vannak hátra, de pont ezeket nem tudom mutatni, mert ajándékok lesznek.

Aztán itt az adóbevallási időszak, a családban én csinálom, tehát február 15-ig ez is egy elég jelentős elfoglaltság.

A közösségi munka tervezési szakában vagyok, de a jövő héten azt is le kell papíroznom, sőt némely gyakorlati fogást kipróbálnom, mennyire kivitelezhető, amit elgondoltam.

Testben-lélekben készülök az újabb babavárásra, márciusban hajrá lesz, addigra a lakást is szeretném topra járatni, de mivel éppen beborulok ihletileg, ez kicsit nehezebben fog menni.

Muszályos lesz két-három napot, esetleg egy hetet is gyakorlati kreatív dolgokra áldoznom, mert összedől akkor minden itthon, ha nem tudom kiadni magamból. A férjemnek már pedzegettem a dolgot :-)

Sokat olvaslak azért benneteket, de jelen állapotomban nemigen tudok kommentelni, a fenti beborulás miatt. Sajnálom, ilyen vagyok, remáélem megbocsájtjátok nekem, én immáron megbocsájtottam eme gyengeségemet magamnak és már nem görcsölök miatta.

Szóval néhány napon belül magamhoz térek majd, és jövök majd mindenfélével, és ezt nyugodtan vehetitek fenyegetésnek is!! :-DDDD