2008. október 30., csütörtök

Samhain, Halloween, Mindenszentek és halottak napja


Először is, nekem mit jelent a Mindenszentek. Az utóbbi napokban sokat gondolkodom rajta. A temetőbe nem tudunk kimenni, mert nagyon messze lakunk. Vagy előtte, vagy utána látogatunk ki. Hagyományosan viszünk koszorút, mécsest gyújtunk. Én imádkozni is szoktam, nem hiába neveltek katolikusnak, bár igazán nem gyakorlom a vallást, vagy inkább azt mondanám, hogy másként, és nem úgy, ahogyan manapság azt az Egyház előírja. Ennek személyes okai vanna, biztosan előkerül a téma még máskor is, most nem fejteném ki bővebben.
Mivel a napján nem tudunk a temetőkbe kimenni, ezért én itthon gyújtok gyertyát, és bár év közben is emlékezni szoktam/szoktunk az elment családtagokra, ilyenkor azért kicsit másabb. Amint lenyugszik a nap, meggyújtom a mécseseket, éjfélig, vagy még tovább is égnek. Aztán éjfél körül, mikor már minden elcsendesedett és egyedül vagyok a konyhába (csak az Égiek tudják, hogy miért éppen ott), csendesen, magamban emlékezem rájuk és imádkozom értük, hogy sohase felejtsük el őket.
És ez a nap nem csak a szomorúságról szól, attól függetlenül, hogy néha azért elpityeredem az emlékek hatására. Nem félek a haláltól, és nem is vágyom rá, persze nem mindíg volt ez így. Valahogy különös viszonyban vagyunk egymással. Amikor nem akartam, majdnem meghaltam, amikor pedig vágytam rá, akkor kaptam tőle egy fricskát, ami rádöbbentett, hogy mégis csak élni akarok. Tanulságos élmény volt.
Ezért ezen a napon ünneplem magát az életet is. Először kerül az asztalra sütőtökből készült finomság. Mindegy, hogy milyen formában. Egyszerű sült tökként, vagy selymes tejszínes krémleves formájában. A lényeg, hogy ez a narancsszínű fimomság (amellett, hogy egészséges), az életigenlés nagyszerű színe is.
Az életünknek ritmusa van, és ebbe beletartozik a szokások, szertartások kialakítása is. Nem azért, hogy a rabjaivá váljunk, hanemazért, hogy harmónikusabbá tegyük velük az életünk. Persze csak lazán, még ezen a napon is, a depresszió a legnagyobb börtön a világon, és sajnos leginkább rajtunk múlik, hogy kiszabaduljunk belőle.

És most a Wikipédiából a címben felsorolt ünnepek leírása következik, használjátok egészséggel.

Samhain


A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A samhain (ejtsd: száuiny, vagy szaviny) a gael nyelveken beszélő népeknél a November hónap elnevezése, valamint a kelta nyelvi-kulturális kör egyik legjelentősebb ünnepe, mely a Gergely-naptár szerinti november 1-jét megelőző nap sötétedésétől kezdődő napra esik. Az ünnep megtalálható minden kelta népnél – igaz, különböző neveken.

A kifejezés eredete, jelentése
A szerzők többnyire az óír Samain (ill. modern ír megfelelője: Samhain) alakot használják az ünnep megnevezésére. A q-kelta nyelvterületen ehhez hasonló szóalakok honosodtak meg (Samhuinn – skót-gael, Sauin – manx). A szó jelentése a sam ('nyár') és fuin ('vég') összetevőkből: nyárvég. Megjegyzendő, hogy a p-kelta népeknél is jelen van ez az ünnep, de többnyire a q-keltától némileg eltérő jelentéssel: Hollantide vagy Calan Gaeaf (welsh – 'tél első napja'), Kala Goañv (breton – 'november eleje'). A keltáknál az év két fő részre volt osztva. Samhain jelentette az újév, valamint a tél kezdetét, hiszen ezeknél a népeknél (de pl. a zsidóknál is) a sötétség (sötétedés) megelőzte a világosságot. Az év másik fele Beltaine (Cétshamhain) ünnepével kezdődött, május 1-jén.

Hagyományok
Rengeteg, területenként eltérő hagyomány társult ehhez a naphoz. Az „alapkoncepció” azonban mindenhol nagyjából azonos: ezen az éjszakán a világ rendje felborul, fellibbennek az evilág és a túlvilág (természetfeletti) közötti határok. Megnyílnak a sídhk (tündérdombok), és az emberfeletti lények, valamint a halottak szabadon járhatnak köztünk. De nemcsak a holtak jutnak fel az evilágba, ilyenkor evilági hősök is könnyen bejuthatnak a sídh birodalmába. Ilyen történetet mesél el az Echtra Nerai (Nera kalandjai).
A nép körében ez az ünnep jelentette a kemény mezőgazdasági munkák után való pihenés első napját is, az örvendezést. Így – akárcsak nálunk a regősök karácsony-újév környékén – az írek is házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy elűzzék a háztól a rontó szellemeket, némi kis megvendégelés, fizetség fejében, amely fizetséget aztán többnyire az ünneplésre használták fel.
Samhain ünnepéhez számtalan szertartás kapcsolódik, hiszen a pogány kelta hit szerint ez az év legmágikusabb éjszakája. Szokás volt örömtüzek gyújtása. Ilyenkor a család körbeülte a tűzhelyet, és a tűz körül kísértethistóriákkal szórakoztatták egymást. A különböző jelekből való jóslás is igen elterjedt volt a nép körében.
Az ünnep fontos jelképei az alma és a töklámpás. A varázséjszaka gyümölcse az alma. Ami, mint tudjuk, a termékenység, az élet szimbóluma, Venus, Aphrodité, Iduna és más anyaistennők attribútuma. A gránátalma pedig az alvilággal is kapcsolatban áll: Perszephoné gránátalmamagokat evett, így lett az alvilág királynője Hadész, a holtak ura birodalmában. Az ünnep és az alma kapcsolatát lásd ittA töklámpa-szimbólum eredetéről vita folyik, de vagy ír, vagy skót eredetű szokás. Ezen az estén tilos volt hosszú útnak indulni. Aki mégis erre kényszerült, a töklámpással védte magát az ártó, bajt hozó kísértetektől, tündérektől – akik, mint tudjuk, igen nagy népsűrűségben fordultak elő azokon a tájakon.
Vitatott az ünnephez tartozó kultuszban az emberáldozat szerepe. A keresztény írástudók megemlítenek egy bálványt, Cróm Crúaichot, akinek feltehetőleg emberáldozatokat is bemutattak az ünnepen. Azonban az is elképzelhető, hogy ezek a források a Biblia olyan részeiből is táplálkoztak, ahol magában a Szentírásban is megjelenik az emberáldozat szerepe (pl. a Hinnóm völgyben Molok bálvány istennek bemutatott áldozat). Cróm Crúaich léte így tehát nem bizonyított, de megemlítendő, hogy a pogány Hallowe'en ellenes röpiratokban megjelenő Samhain gonosz (kitalált) istenséget róla mintázták. E röpiratok hatására terjed el az az – egyébként téves – elképzelés, hogy a Samhain szó valójában egy istent, gonosz erőket irányító szellemet jelöl.

Samhaintól Hallowe'enig
A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományai közé is beférkőzni. Ilyen ünnepek voltak (a Samhain esetében) Pomona, a gyülöcsök númenének ünnepe (innen az almaszedés hagyománya), valamint a Feralia, a holtak emléknapja (innen a halottakról való emlékezés rituáléja).
A 7. században IV. Bonifác pápa vezette be a Mindenszentek ünnepét, melynek időpontját előbb május 13-ára tették. IV. Gergely pápa volt az, aki a 9. században tette át az ünnepet végül november 1-jére. Mivel a Mindenszentek az üdvözült lelkek emléknapja, ezért a 10. században teret nyert az az elképzelés, hogy az emléknapot kiterjesszék minden elhunyt hívő emléknapjává tegyék. A november 2. lett tehát a Halottak napja a keresztény egyházakban. Ez az emléknap a 14. században vált hivatalossá.
Érdekes „hagyománykeveredést” találhatunk az angolszász területeken megjelenő Hallowe'en ünnepben. A név eredete az angol All Hallows Eve(ning), vagyis a Mindenszentek éjszakája. Ebből is látszik, hogy – bár a keresztény ünnep megmaradt – abba később újra visszakerültek a pogány elemek.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Samhain

Halloween

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én.
A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ez egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.
Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat! szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy életet!”) kiáltással felszólítva a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában.
Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Az utóbbi években Magyarországon egyre több helyen ünneplik meg. Az iskolákban beöltöznek a gyerekek és cukrot osztanak az osztályokban.

Kulturális háttér
Halloween valószínűleg a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újév Samhain ünnepéből ered. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma).
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.

Mindenszentek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A mindenszentek vagy mindszent (latinul festum Omnium Sanctorum) keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére.
A halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének (vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják.
Magyarországon több évtizedes szünet után 2001-től újra munkaszüneti nap.
Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween („minden szent estéje”).

Története
A Mindenszentek a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újév Samhain ünnepéből ered. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma).[1]
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.
A keresztény Keleten már 380-tól megtartották az összes vértanú ünnepeként. A nyugati keresztény egyházban 609-től ünneplik, attól az évtől, amikor IV. Bonifác pápa Rómában átvette és május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg a pogány istenek tiszteletére épült Pantheont.
A 8. században uralkodó III. Gergely pápa tette a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává. A rákövetkező században IV. Gergely pápa a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette.
A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére, de nem engedték, hogy a templomot a császárnének szenteljék, ezért Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.

Az egyes egyházakban

A katolikusoknál
A római katolikusoknál november 1-jén tartott főünnep. A dátumot átvették a görög katolikusok is. Ekklesziológiailag a diadalmas Egyház (Ecclesia triumphans) ünnepe, amely a mennybe jutott, megdicsőült lelkek társasága. Őket a „szentek egyessége” köti egybe a a földön élő lelkekkel (küzdő egyház, Ecclesia militans) és a tisztítóhelyen szenvedőkkel (szenvedő egyház, Ecclesia patiens).[1]
A katolikus egyházban a mindenszentek napján tartott szentmisék állandó könyörgése: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.”
A katolikus litániákban Szűz Mária egyik megszólítása: Mindenszentek Királynéja és a Szép Szeretet Anyja. Ezzel a megszólítással Máriának külön ünnepe van, május 31-e, ami a mindenszentek ünnep középkori dátumával egyezik meg.
A mindenszentek litániája ősi könyörgő imádság, amelynek szerkezete a többi litánia mintája lett.
A keleti egyházban
A keleti egyházban a 380-as kezdettől megemlékeztek az összes vértanura, különböző dátumokon. A keleti katolikus egyházakban: Szíriában május 13-án, Antiochiában a pünkösdöt követő első vasárnapon, az örmény egyházban a Szent Kereszt felmagasztalását követő tizedik vasárnap utáni szombaton, a koptoknál pedig október 23-án.
Az ortodoxoknál
Az ortodox kereszténységben a régi hagyományt követve a szentekre megemlékező mindenszentek vasárnap (görögül: Áγιων Πάντων, Agiōn Pantōn) a pünkösdöt követő első vasárnap.
Reformátusok, evangélikusok
A reformátusoknál római katolikus hatásra elterjedt, nem hivatalos ünnep. Az evangélikusok is ünneplik.


Szokások

Mindenszentek estéje Lengyelországban
Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, a protestánsok is átvették Magyarországon.
Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban szokás, hogy ezen a napon felajánlásokat (ofrendas) tesznek. Spanyolországban hagyományosan ezen a napon előadják a Don Juan Tenorio című darabot.
Az angolnyelvű országokban hagyományosan elhangzik William Walsham How "For All the Saints" („Minden szenteknek”) című himnusza. A legnépszerűbb dallam a himnuszhoz a Ralph Vaughan Williams szerezte Sine Nomine.
A magyar nép kalendárium szerint Szent Márton napja: ekkor választottak bírót, fogadtak cselédet. Ezen a napon tilos volt a munka, egyes helyeken az egész „halottak hetében”. A Csíkszéken több népszokás csatlakozik hozzá. Csíkdelnén, Kászonújfaluban kenyeret sütnek a szegényeknek („Isten-lepénye”, „halottak lepénye”), Csíkszentdomokoson külön helyen gyertyát gyújtanak az elfelejtett lelkeknek, november 3-án pedig engesztelő körmenetet tartanak arra a helyre, ahol 1599-ben Ördög Balázs és Nagy Kristály András meggyilkolta Báthori András bíboros-fejedelmet.
Magyarországon nagyon sok templomot szenteltek a mindenszenteknek és sok oltárkép ábrázolja őket. A Mindszent nevet településeknek is adták, mint a Baranya megyei Okrimindszent és Mindszentgodisa, a Szepes vármegyei Szepesmindszent, vagy a Csongrád megyei Mindszent.
A mindenszentek tiszteletét őrzi Mindszenty József hercegprímás felvett neve.
Halottak napja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, Mindenszentek napját követően, a bizánci szertartásban a Pünkösd előtti szombaton.
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel.
Az ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A Katolikus Egyházban először 998-ban ünnepelték. Szent Odiló clunyi apát kezdeményezése volt, hogy a Mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá.
Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a keresztény gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja ha az élők könyörögnek érte. Ekklesziológiailag a küzdő egyház (Ecclesia militans) megemlékezése a tisztítótűzben időző lelkekre, a szenvedő egyházra (Ecclesia patiens).
A Halottak napján gyakran mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére.

8 megjegyzés:

Marianna írta...

Szép és érdekes volt ez a kis összefoglaló! Köszönöm. Személy szerint én még nehezen tudok megbarátkozni a Hallowen ünneppel, valahogy nehezen tudom összekötni a mi Halottak iránti tiszteletünkkel és a temetőlátogatásainkkal. Ebből az okból kifolyólag nem ünneplem pl. a névnapomat, amit nem tudom miért tettek november 1-re.

Ahama írta...

Nagyon érdekes volt így részletesen összefoglalva a sok egymásba fonódó hagyomány. Köszönöm :)

mmama írta...

Érdekes volt , csatlakozom Mariannához a Hallowennel kapcsolatban.
Köszönöm, hogy kigyüjtötted.

Amaranta írta...

Igen, tényleg idegen nekünk a Halloween. Személy szerint ez a jelmezes cukorkakéregetés szerintem sem illik hozzá. Érdekességnek jó talán, ha a gyerekek más ország kultúráját tanulják. De maga a kiindulási alap nekem nagyon érdekes, és jó volt így egybe látni az egészet. Kíváncsi voltam, hogy jól emlékszem-e az eredetükre.

Lele írta...

Én is csatlakozom a köszönök sorába!Igy egy helyre összegyüjtve egész más képet kap az ember-asszony .Pl. én most tudtam meg,hogy Magy.-on nov.2-án van a Halottak napja.Én Erdélyböl származom(unitáriús),mi nov.1 mentünk gyertyát gyújtani a temetöbe;ezen a napon van a Halottak napja!
Talán még megemlíteném,hogy Mexikóban több napon kersztül ünneplik meg vidám-borzongatóan a Halottak napját.
Off topic:Felvehetlek az "olvasom" listájára?

Névtelen írta...

I’m not that much of a internet reader to be honest but your sites really nice, keep
it up! I'll go ahead and bookmark your site to come back later on. All the best
My web blog - best online casino

Névtelen írta...

The writе-up featurеs establіsheԁ necessarу to mуѕelf.

It’s quitе useful and уou really aге clеarly vеry expeгienced in this field.
Υou hаve got opened up my personal sight to
be able tо numerous ѵіews on this subject
with intriguing, notable and soliԁ content.
My page :: soma Online

Névtelen írta...

Youг writе-uр fеaturеs verіfied hеlpful tо myself.

It’s quite еducаtіonal аnd you're simply obviously extremely knowledgeable in this area. You have got exposed my own eye to numerous views on this specific matter using intriquing, notable and sound articles.
Also visit my webpage - http://www.fortforum.se