2012. február 17., péntek

2012/03. Babavarrás: Két hóember az ovinak a téli évszakra


Körülbelül két hete arra kért az óvónénink, hogy készítsek valamilyen babaszerű dolgot a téli hónapokra is az oviba. Az őszi madárijesztőim csücsülnek az ajtó mellett még mindíg. nem is értem, hogy miért nem jutott nekem eszembe, lehet csak ez a kicsi biztatás kellett. Hóemberpárban egyeztünk meg, kisfiú és kislány legyen. Még akkor kitaláltam a figurát és a szabásmintát is megterveztem hozzá, ami másnapra szőlén-szálán eltünt. 

Nem értettem a dolgot, mert emlékeztem hova tettem, de mégsem találtam ott, pedig mindent átnéztem tüzetesen, azóta többször is. Végül tegnap este előkerült és ott volt, ahova tettem. Így még rejtélyesebb a dolog, mert közben kiszabtam a tavaszi babapárt, sőt kitömve, összeállítva várják a varrógép mellett, hogy elkészüljenek. De megtorpantam, mert sehogy sem akartak megszületni. Sem az arcuk, sem a hajuk, sem a ruhájuk, erre előkerültek a hóemberek.


Úgy látszik a tél nem akart nélkülük elbúcsúzni. Tegnap este kiszabtam őket, majnem készre is tömtem. Ma egész nap rajtuk dolgoztam, mivel nagymama itt van és a gyerekekre ő vigyázott. Mit mondjak, elborult voltam kicsit egész nap. De, ahogyan egyre jobban alakultak, úgy ritkult a hóesés és melegedett az idő. Sajnos amint elkészültem velük, feltámadt a szél, de voltam kint, nincs nagyon hideg.

Akkor egy kicsit róluk. Mivel a radiátoron tanyáznak majd a csoportszoba mellett, ezért lábakat is kaptak, hogy kényelmesebben üljenek. Kicsit bajban voltam, a lánnyal, mert nem akartam annyira túldíszíteni őket, mint az előző szerelmes hóemberpáromat, mivel szinte bizonyos, hogy a gyerekkezek megforgatják majd őket.

Egy régi fehér vászonlepedőből készült a testük, a hátsójukba elrejtettem egy magcsomagocskát, a biztonságos ülés érdekében, a karjaik, lábaik gombbal (illetve a fiúnak majd csak holnap cserélem le, mert úgy jobban tetszik) illeszkednek a testükhöz. Filc szemek, gombok kerültek rájuk.

A kislány piros filccsizmát, és piros, húzott sapkát kapott, egy régi sárga polár gyereksál levágott rojtjaiból készült nyakmelegítővel.

A kisfiú hagyományosan fekete filckalapot kapott, néhány folttal feldobva, fekete filccsizma melegíti a lábait. A sálja piros lett.

Remélhetőleg tetszeni fog az óvódásoknak, mert nekünk nagyon.


2012. február 13., hétfő

2012/02. Babavarrás: Két szerelmes hóember :-)


Ilyen hidegben mi is készülhetne, ha nem hóember Na de tavaszváró hóember! (A tavasztündérek még javában horkolnak, de a héten már ébreszgetem majd őket.)  Szerelmes szívekkel, madárkával, hóvirággal, ággkarokkal és minden klasszikus kellékkel (na jó, seprője nincs).

Hobbyfilcből készültek, a testük, a kalapjuk, és az orruk is, az egyéb kiegészítők vászonból, gyapjúból. 40 cm magasak és a talpukba egy-egy sárgaborsóval töltött zsákocska van varrva, hogy stabilan álljanak.

A hölgy sárga kalapot kapott, piros alapon fehér tűpöttyös szalaggal, virággombbal. Szempillája is van, elvégre lányról van szó.


A nyakába gyapjúpelerint kanyarított, amelyet saját maga horgolt :-)


A zsebei pedig tűpöttyös piros vászonból készültek, sárga farkasfog díszítéssel.


Mivel már nagyon várja tavaszt, hogy ifjú férjével nászútra indulhasson a messzi Északi-sarkra, ezért egy tűnemezelt hóvirággal csalogatja.


Jégolvasztó asszonyságot (ő is jön nemsokára), hogy hazaküldje pihenni a Télkirályt (meg ő is...)

Ifjú férjünk fess legény, fekete filckalapban, hímzett orcával és kissé nagyobb répaorral büszkélkedhet mint ifjú arája.

Meleg gyapjúsálat kötött a hideg szél ellen, amit természetesen szerelme kötött neki. Óriási szívével beragyogj a napot, ebből is látszik, mennyire odavan kedveséért.

Ez a melegség odavonza a tűnemezelt kismadarat, aki szeret a kalapján megpihenni, vagy a hóban magok után kutatni. 

Éjszakára bebújik a hóifjú meleg kalapja alá, ha nagyon hideg és szeles az idő, de ő is azt csiripeli, hogy pár nap és itt az enyhülés, azután pedig gyorsan ide ér a tavasz.


Fogadjátok őket nagy-nagy szeretettel, én mindíg mosolyogtam, miközben készültek.



2012. február 9., csütörtök

2012/01. Babavarrás: Miss Frosty


Régen varrtam babát, de most jól esett, igaz sokáig készült, mert apró részletekkel van tel, és oda kellett figyelnem rájuk, de a gyerekek mellett nemigen lehet, csak esténként, néha napján alvásidőben, délutánonként is. Mostanában viszont ez nemigen jött össze, illetve igen, de akkor meg hóembereket varrtam, velük is jövök nemsokára, de még egy részletet be kell fejeznem.


Szóval jégkisasszony téli dekorációnak készült, így majdnem tavasztájt :-) Jövőre majd december elejétől díszíti a lakást, tehát szépnek kellett lennie.

Az indexes Babás topik januári közös varrása ő, a többieket a honlapunkon megnézhetiztek, vagy a fórum olvasgatása közben.

Néhány szó róla. Hófehér anyag a teste, és hímzett az arca. A haja csíkokra tépett anyag, a ruha maradékából, és némi ezüst csík, a tavalyi maszkabálra varrt anyukajelmezek levágott anyagszéléből. A hölgynek nincsenek lábai, a talpába egy csomagnyi rizs van belevarrva, hogy megálljon.

A ruhája egy régebbi, saját festéses selyemmolinó (és igen, látom, hogy gyűrött, de csak délután tudok majd vasalni, ha gyerekek alszanak). Néhány fodor került az aljára, behúztam a nyakánál és asz ujjaknál (hogy ne csússzon fel  a kabát alatt) és készen is van. 

A kabátja fehér hobbífilc, az alja néhány szál kék és nyersfehér gyapjúszállal van díszítve, némi tűnemezes rögzítéssel, és csillógó fonallal hímzett hópihékkel.

A kalapja is fehér hobbyfilc, és ugyanolyan hímzőszállal tekertem körbe, mint amilyenekkel a kabát hópihéit hímeztem.

A kezeibe majd a hónapoknak megfelelő jelképek kerülnek majd, februárban egy kosárnyi hóvirág, de az még nem készült el, de majd mutatom.