2010. szeptember 1., szerda

Szeptember és Ősz van...



Nem mintha nem tudná mindenki, hogy itt az ősz, meg a szeptember, de nekem valahogy hihetetlennek tűnik. Valahogy rohan velem az idő. Andráska hétfő óta oviban, már alig várta, hogy újra járhasson. A kicsik viszont megszokták, hogy itthon van velünk, és az első két nap nyűgösen telt.

A mai nap már szépen játszottak, de az alvás az még tolódik. A lényeg, hogy nem ordítanak egész nap.

Azért van némi fenntartásom az ovival kapcsolatban, meg magammal is. Elmegyek a nagyfiúért, hazajövünk, eszik, kérdem milyen volt az ovi? Válasz jó, holnap is megyek. Megettem az ebédet.

Hazajön apa, kezdődik a sutyorgás, és kiderülnek részletek azért, hogy nem minden klappolt az oviban. Holnap szülői, kíváncsi vagyok, mit mondd majd az óvónéni.

Ma délután kisütött a nap, anya takarított, amíg játszottak. Naná, elvégre legyen valami rend és tisztaságféle, a napi játszás után, meg friss vacsi, ahelyett, hogy a gyerekekkel játszanék.

Miközben ráztam a takarókat, beleszippantottam a levegőbe... annyira finom ősz illata volt... szilva, alma, körte, napsütés, és némi halk eső... jó volt...
ár csak a szőlő illata hiányzott... és egy kis pihenés...

3 megjegyzés:

Vacskamati írta...

Meglátod, könnyebb lesz majd, ha még egy picit nőnek az ikrek. Apa nem adja tovább a sutyorgás zanzáját? Azért ez nem szép tőle.. :D Általános szabály, hogy nem szabad úgy kérdezni, h. mi volt az oviban, hanem konkrétumokra kel rákérdezni, kivel játszottál, találkoztál-e ma Petikével, miről mesélt az Óvónéni elalvás előtt. Ez sem mindig jön be, de azért nehezebb kitérni a válaszadás elől, és valódibb érdeklődést tükröz.. :)

És mi lenne, ha együtt pakolna mindenki, aztán együtt játszana mindenki és együtt terítenétek a vacsorához? :)

hanga írta...

Nálunk a gyerek a szerinte fiús dolgokat (egyedüli gyerek, nem tudom, honnan tudja, hogy vannak lányos dolgok is) mindig a párommal beszéli meg. Én ezeket az alkalmakat támogatom is, ha véletlenül ilyenkor feléjük megyek, elhallgatnak, aztán a párom kiszól, hogy ez most titok, amit beszélnek, úgyhogy tartsam magam távol.
Az óvodával kapcsolatban mindig a menüt kérdezem meg, mióta csak oviba jár a manó. Aztán ahogy játszunk, megemlíti Bencét, aki mindig büntiben van, aztán kiderül, hogy néha az én fiam is szokott büntiben lenni. Szóval csak mozaik darabkákat kapunk :)
Ilyen az anyai sors :)))
Lehet, hogy 14 év múlva már nem volnék kíváncsi rá, hogy előtte este hány sört ivott meg és kivel, és mondjuk melyik lánnyal mit csinált "tudatlan" állapotban :))

Amaranta írta...

Vacskamati!
Hallom ám, mit sutyorognak, csak olyan furcsa érzés, hogy nem nekem mondja.

Együtt nem tudunk pakolni, illetve Andráska össze szokta pakolni az ikrek után a játékokat, de ennyi. Porszívózni, felmosni, stb. nem tud. Apa meg este 8-9 körül ér haza, akkor nem állhatok neki takarítani, sőt addigra ált. megvacsoráztatva, megfürdetve mindenki.

hanga!
A fiús dolgokat, biztos az oviból tudja a többiektől. A menüt meg ált. nem tudja, mert nem is érdekli. A legtöbb ételt a saját kitalált nevével illeti, nem a hagyományossal :-) pld. Gyümölcsleves:fagyileves, pörkölt: zaftos. Egyenlőtre ennyi jutott eszembe :-)

Ha már 14 évesen ezt várhatom (már nincs is hátra 10 év, ajjaj!), akkor mi lesz később?!?