Irul-Pirul Mária és a Kisjézus megszületett...

avagy Betlehemi figurák felújítása, ill. inkább befejezése. Amivel két éve nagyon várandósan még elégedett voltam, azzal  tavaly már kevésbé, de időhiány miatt nemigen tudtam mit tenni, Így is késtem a szamár és a bárány varrásával. Közben a Luca-napi vihar elvitte az egész Betlehemet, így ez évben érett a tatarozás.

Szegények csoda, hogy eddig is kitartottak...és nem csak ez volt az egyetlen baj, ami érte őket, mert a Jézuskát is ellopták..., meg egy mécsestartót, de nekem a Jézuska jobban fájt. Nem csak bizarr volta miatt (ki is lop Kisjézust?), hanem mert szeretettel, odaadással varrtam, több napon keresztül, voltak lábujjai, kialkított kezecskéje... Haja az nem, és csukva volt a szemecskéje, mégis elvitték a pólyával együtt. A legsikerültebb baba volt a Betlehembe.

Mert lássuk be az elképzelésem nekem sem olyan volt, mint amire végü lis két éve képes voltam, nagy pocakkal, fáradékonyan és ingerülten. Igaz mikor elvállaltam (és végül is az én ötletem volt), még nem gondoltam, hogy ennyire megvisel majd a terhesség.

Szóval a legsikerületlenebbel kezdtem, Máriával... így visszagondolva, szegénybe sűríthettem az összes akkori mindennapos kínomat.

A mostani pedig a családom szerint a Húgomra hasonlít :-), nem tudom örüljek, vagy inkább sírjak.

Sokat alakítottam az arcán. Kialakításra került egy áll vonal, sokkal lágyabb, és nem olyan hegyes, mint volt. Levettem a fej szélességéből hátrafelé, behúztam a halántékánál, és a fül alatt is, mert fület is kapott, nem mintha látszana, de nekem szükségem volt rá, a nyugalmamért.

Kapott szempillákat, alsót és felsőt is, szemöldököt és új szájat. Próbáltam mosolygósat a kisfiam kérésére, de ennyi tellett tőlem, tetszett neki.

Az instrukció így szólt:

- Anya! Mosolygósra, boldogra csináld Mária száját, Nagyon boldogra!

Nem tudom mennyire boldog, de mindent megpróbáltam...

A ruha az a régi. Bár most már nem engednék a piros ruhából, de ilyet kértek. Eredetileg ragyogó piros ruhája és kék köpenye van.

Így kicsit olyan régi, kórházi-nővérkés-apácás.

De ez nem minden. A testét is átalakítottam. Leszűkítettem a csípőjét, mert nagyon széles volt. Abból az anyagból, ami innen lejött, kapott új melleket. Kitaláltam,hogyan merevíthetném a nyakat ezért ez is hosszabb lett és kecsesebb. Rövidebbre vettem a karokat és a lábakat, néhány öltéssel kialakítottam a könyököket és a térdeket. Az ujjai pedig zseníliadrótból kaptak "csontokat és ízületeket", hogy hajlítható legyen. A tenyere még mindíg hosszú, de most nincs időm lecserélni a végtagokat, még Józsefet és az állatokat is rendbe kell tennem péntekig.

Most pedig sok-sok fázisfotó jön, ami az átalakítás közben készült.

- Itt már lebontottam a régi szájat,kialakítottam az "állcsont" vonalát és elkezdtem felvarrni a szempillákat.

-A szempillák készen, kicsit kócosan még, és már szemöldöke is van.

- Igazítottam a felsőtesten, kivágtam a lábak helyét, és levarrtam a régi melleket. Karcsúbb lett a derékrésze is.

- Itt már fenn van a fej és az egyik mell is.

- Itt látszik, hogy van füle :-), és dúsabb a haja is, készen van a szája, hímzett változatban. Talán látszik a képen, hogy be van húzva a fül alatt, hogy legyen "állcsontja", a halántéktáji behúzást úgy látom takarja a haja.

- Talán ezen a képen látszik,hogy a könyökénél és a térdnél  "V" alakú a varrás, nincs is kemányre tömve, hogy hajlítható legyen. És a kisded is látható a maga egyszerűségében.

Még kap majd csizmát, a derekára övet és a pólya halványkék szalagot, de ezt már csak a berendezett képen fogom mutatni pénteken.