Ovis ballagás 1. rész - A tabló

Nem most volt, hanem kb. két hete, csak nem volt időm írni róla. A felvételek még a kamerában, ezért több részletben fogok írni az egészről. Mert nem csak elballagott a nagyfiam, hanem várta is, mert már nagyon menne iskolába. A szülők meg azt várták, majd én szervezem. Én meg nem gondoltam, csak mikor már többen is rákérdeztek, hogy mi lesz. Végül csak kézbe vettem a dolgokat. 

Készültek a képek róluk a tablóhoz, járt az agyam az ajándékokon. A tavaly elballagott ovisok anyukáival is bőszen értekeztem, mert ugye több sem lehet, meg kevesebb sem, kényes ám az egyensúly! Ketten többet segítettek a tavalyiak közül, mint a ballagós ovisok anyukái egy+egy kivétellel. Vele együtt csináltuk a tablót. A többiek kifogása az volt, hogy nincs kézügyességük. Volt még + anyuka, aki gondolkodott velünk, elindította a tabló ötletet. Mármint, hogy milyen legyen. Mert bevallom, nagyon nem akartam az egészet a nyakamba, ötletem sem volt. Kicsit csúnya amit mondok, de azt gondoltam, az elmúlt három évben pont eleget tettem, most csinálja más. Nem csinálta.

Szóval, az egyik anyuka felvetette, hogy mi lenne, ha a tabló olyan lenne mint egy mesekönyv. Nekem ennyi már elég volt. A többiek rábólintottak (mert mindent egyeztettem, megbeszéltem velük, hogy érezzék, ők is benne vannak, vagy valami ilyesmi...), az agyam beindult.

Tudtam, hogy ugyan úgy, mint tavaly mesejátékot adnak majd elő. Arra gondoltam, hogy visszautaláskén ezt írnám a mesekönyv lapjaira, és festenénk alá egy képet. Vagyis úgy nézne ki, mint egy igazi mesekönyv lapjai. Erre menjenek majd a képek.

Először egy valódi "könyvet" (egy nagyméretű, régi, de nem használt határidőnaplóbúl indultam ki)  szerettem volna alapnak, de kicsi volt. Mindenképpen az A2-es méret kellett legalább, de ezt húztam meg maximumnak is. Az egyik anyukával nekiláttunk, aki pont az utcánkban lakik ráadásul. Kitaláltam, megbeszéltük mit is fessünk rá, és a bal oldalt én csináltam, a másikat ő. Szerintem klassz lett. Aztán pár nap szünet következett, készültek az ajándékok, a cserepes virágokat már megvettem hamarabb és imádkoztam, hogy kibírják a hátralevő két hetet, beszereztem a tornazsákokhoz az anyagot, a belevalókat (mert tarisznya helyett nálunk olyat kapnak a ballagók), és meg is varrtam azokat. 

Aztán nem maradt több idő. Fejben kész volt minden, az összes anyag együtt volt, csak éppen nem maradt rá máskor idő, csak a ballagás napján. reggel kezdtük, du-n háromra lettünk készen a tablóval, 4:30-kor kezdődött a ballagás. Versenytfutottam, hogy odaérjek a gyerekekkel, de a férjem segített szerencsére.

Szóval még hátra volt, az összerakás. Délelőtt megírtam a mesét : 

Móra Ferenc: Nagyhatalmú sündisznócska.

A képek alá már kiválasztottuk és kivágtuk a színes-mintás karton alátéteket. A másik anyuka ragasztotta fel őket, aláírta a neveket, felragasztotta a katicákat. Én megcsináltam addig a könyvet, amit még aznap aláltam ki, hogy is legyen. 

Elég sok széthajtott, használaton kívüli papírdobozunk van, az egyik mérete megfelelt a célnak. Bevontam fehér műszaki kartonnal (vagy rajzlap?) és abból készültek a akönyvlapok is. Pici öntapadós kockákkal választottam el a lapokat egymástól, és meghajlítottam, mint egy kihajló könyvet. A felső két lap széleit mécses felett megégettük kicsit, a felső festett lapokat is körbeégettük,mintha régiek lennének. A közepébe pedig könyvjelző került a mesekönyvünknek. Nekünk és a többieknek is tetszik :-)

A képek múlt hét pénteken, a kirándulás napján készültek, már a falon van kitéve :-)