2012. október 31., szerda

Kézműves nap gyerekeknek

Abban az iskolában, ahova a kisfiam jár, minden évben rendeznek két napos rendezvényt a gyerekeknek. Olyasmi mint a gyereknap, róluk, nekik szól, a pedagógusok és szülők mindenféle programot állítanak össze nekik, érdekes bemutatük, vetélkedők vannak. Gondoltam én is készülök kézműves foglalkozással. Arra gondoltam, hogy filc papírzsebkendő tartót varrunk majd, és aki akarja, az egyedivé teheti majd valamilyen rátéttel is. Mivel én úgyis áttérek a gyapjúfilcre, gondoltam a jó ügy érdekében el is használjuk így a nem túl nagy készletnyi gyapjúfilcemet. Előre megkérdeztem, mennyi főre számíthatok, és bőven kiadta a megadott létszámot, még kicsit rá is számoltam. Csak a szombati napi prógramon tudtam résztvenni, mert péntekre a férjem nem kapott szabit, így itthon voltam az ikrekkel. Mert bár segítőm akadt volna, aki vigyáz rájuk, de Agenor nem volt valami fényesen így nem mertem otthon hagyni nélkülem. Szombaton, amíg apa a kicsikkel vol, a nagyfiúval elindultam az iskolába. 

Előző este összekészítettem mindent a varrósdobozomba, aztán reggel csak megfogtam és vittem, de még betettem másfél ív fekete tónuskartont (ennyi volt itthon), 30 db facsipeszt és egy ragasztóstiftet is, mert volt egy kósza sugallatom. Varrni mindenki megtanul nálunk, még az oviban, több-kevesebb sikerrel, de nem mindenki szeret.

Egy egész termet kaptam, kicsit szabadkoztam is, hogy sok lesz az nekem, de ragaszkodtak hozzá. Belenyugodtam, előkészültem. Egyik asztalra a filcek, varróseszközök, a másikra a facsipeszek, karton, olló stift és a sablon...


Mert amíg az első fecskékre vártam, gyorsan elkészítettem egy csipeszdenevért. Egyszerű, gyors, mindenki meg tudja csinálni, bárhova fel lehet csiptetni, éjszaka pedig (vagyis inkább nappal), meg a függöny alján szundizik. 

Volt olyan kislány, aki az öccsének is csinált, meg tanítónéni is készített :-)! Volt aki megszórta csillámporral (mert az egy öntudatos 12 évesnek mindíg van a tolltartójában ilyen alkalmakra), és volt aki azért maradt ott (szinte mindenki), hogy varrjon egy zsebkendőtartót.

Az első kislány aki bejött hozzám, egy negyedikes volt és először kicsit bátortalanul szólalt meg, de aztán csacsogni kezdett és én nagyon élveztem. :-) Ügyesen megvarrta a zsepitartót. Mindeki megküzdött vele, de a fiúk is becsülettel megvarrták! Igazából nem is az egyszerű tűzőöltéssel volt probléma, hanem nem tudtak csomót készíteni és eldolgozni sem a munkát. Mutattam, magyaráztam, segítettem. Élveztem nagyon! Volt, hogy egyszerre tele volt a terem és majdnem mindenhol varrtak! A ksfiam is beült és becsülettel végigvarrta a zsepitartóját! A mintát ő kérte rá, denevér és szellem.

Senkinek nem szóltam bele a választásába, a színekbe, a formákba, és nem is varrtam meg senki helyett.

Nagyon örültem neki, amikor az egyik szervező tanítónéni és az igazgató néni is bejött és elmonták, agyerekek milyen nagy örömmel mutatták nekik a saját készítésű és hasznos zsepitartót.

Az egyik kisfiú mobiltokot kért. Ragaszkodott, a mobiltokhoz. Csak világoszölből vlt nagyobb darabom, gyorsan kiszabtam neki egyet, már ezzel levettem a lábáról, és becsületesen végigvarrta, igazából ő volt az egyetlen aki tudott igazán varrni, olyan fiús határozottsággal. 

Képeim nincsenek sajnos, csak a kisfiam munkáiról, de időm sem lett volna fotózgatni. Közben már elkészítette az ajándékát nekem, egy zsepitartót :-) (kép csak később)

Jövőre mobiltartót varrunk :-), és készülök meglepetéssel is majd megint, ami gyors sikert hoz!

Elnézést, hogy ilyen szöszös, de keményen használatban van egy ksifiúzsebben :-)

(és most látom, hogy életlenek a képek is, de majd holnap napvilágnál lecserélem)

2012. október 29., hétfő

2012.01-03. Foltvarrás-Ménfőcsanak hosszú hétvége októberben

Hosszú bejegyzés lesz...

Nagy izgalommal készültem, talán 2-3 db foltot varrtam életemben. Na jó, lehet volt akár négy is. Vittem az összes korábban festett selyemmolinómat is, az új varrógépemet (nagy csalódás volt :-( mellesleg...). És varrtam-varrtam egész hétvégén. Jó volt nagyon.

A férjem vitt le pénteken késő délután, a gyerekek meg elkísértek, így könnyebb volt az elválás. Még játszottak egyet a klassz játszótéren. Én addig berendezkedten. Még visszajöttek elköszönni és indultak haza. Este a finom ebéd után (amit én este ettem meg, mert nagyon figyelmesen eltették nekem), már kezdődhetett is az anyagválogatás.

A hétvége programja a következő volt:
- Anyagfestés
- Részeg ember lépései blokk
- Spirál csillag papírra varrás technikával
- Zsinórtál készítése
- Karácsonyi waldorfangyalkák 3 féle (Lonci profi egységcsomagokat álított össze)
(remélem semmit nem hagytam ki)

Én nem festettem anyagot, mert az előző évekből nagyon sok festett selyemmolinóm volt itthon (bár nagy volt a kísértés, mert csodás színek születtek). Előkészítettem a spirált csillagot vasárnapra, amit papírra varrás technikával varrtunk. Erről eddig még nem is hallottam, izgalmasnak tűnt és nekem az is volt. Szerettem varrni :-). Aztán megbeszéltük, hogy mi lesz a másnapi és vasárnapi program. Elszaladt az idő, és éjfél körül feküdtem végül le.

Másnap reggel korán keltem, valahogy nem ment az alvás :-). Reggeli után belecsaptunk a munkába. Részeg ember lépései volt a napi program. A nappalink falára szerettem volna egy őszies hangulatú, színes, aránylag nagyméretű faliképet a kanapé fölé. 
Kaptunk hozzá sablont (én a nagy méretet választottam), egész nap folyamatosan tanultam az apró, munkát könnyítő fogásokat Loncitól és Méhikétől. Hogyan használjam a vágólapot, körkést, vonalzót, sablont. Többféle körkés is létezik (ezt sem tudtam, bár ez sok foltvarrónak nagyon furcsa lehet, mert nekik már természetes), és melyiket mikor érdemes használni. Kiválogattam a kb 32 féle színű anyagot. Mert nem akartam két azonos színt használni. 

Saját mércém szerint elég gyorsan elkészültem a szabással, aztán már gyorsan haladt az idő, mert a varrógépem nem akart varrni. Tépte, cibálta az anyagot, szóval feladtam és kölcsön géppel folytattam. Erről most nem is írnék részletesebben.

Szóval Méhike segítségével lett gépem, és ő segített a blokkok összevarrásánál is a sötét és világos árnyalatok szétválogatásában. Egy sötét és egy világos elem került összevarrásra. A tervem az volt, hogy még aznap befejezem, vagy legalább olyan fázisig eljutok, amit aztán otthon már segítő útmutatás nélkül is be tudok majd fejezni.
Összevartam a sötét és világos elemeket, amjd kezdődött a kirakó. Egy másik helységben a földön. Több változat is készült, több szem többet lát alapon nézegettük, változtattunk, készültek képek, majd a számítógépen ellenőrzés, és döntés a végleges változatról. Aztánsoronként összetűztem majd levarrtam mindet. Itt volt a vacsora ideje. Kicsit szusszantam, majd megtanultam keretezni, hátlapozni. Végül éjfél körül még kézzel előférceltem a tűzéshez (ez már itthonra maradt), közben azon gondolkodtam, hogyan is fogom megtűzni. ötletem sem volt. Aztán Lonci javasolta, hogy körökben, mert közben bizony beszélgettünk. Ez is nagyon jó ezekben a találkozókban :-)

Idáig jutottam egy nap alatt (közben a tűzéssel is majdnem elkészültem itthon a négynapos ünnep alatt):


Másnap reggel megint korán keltem. Szerettem volna délre befejezni a spirál csillagot, mert még zsínórtálra is fentem a fogam, vagy legalább annyira előrejutni, hogy itthon egyedül is be tudjam fejezni. Még hiányzott egy színárnyalat, és azt keresgettem, amíg a többiek ébredeztek. Aztán Lonci elmesélte, hogyan is fogjunk hozzá, és mi a  lényege a technikának. Profi sablont készített nekünk, és ha jól emlékszem még az előző napon átmásolta mindenki a papírvetexre (a vékonyabb fajtára, hogy jól látszódjon, persze én nem azt vittem, mert összekevertem itthon és a hímzésalátétet tettem be). Lépésről-lépésre haladtunk és nem tagadom, vagy háromszor bontottam, mert sikerült hozzávarnom amit nem kellett volna, de ezek csak apró malőrök :-) Délre sikeresen elkészült, itthonra már csak a keretezés és a hátlapozás maradt, na meg persze a tűzés.

Nem bántam, mert a keret színével nem tudtam megegyezni magammal és a hátlaphoz sem vittem anyagot. A férjem itthon javaslatot tett a keret színére, és teljesen egyet kellett értenem vele, úgyhogy a dilemmámat megoldotta, a hosszú hétvégén pedig befejeztem. Karácsonyi terítőnek varrtuk meg, és árokban, aranycérnával tűztem. Így csak diszkréten csillog :-)



Meg kell mondjam, hogy többféle karácsonyi anyagból is remekül mutat, volt aki Halloweenre varrta meg sárga-barna (vagy fekete?) színekben, boszorkánnyal, szellemmel, tökökkel díszítve faliképnek. Szuper volt!

Délutánra maradt a zsínórtál varrása. Már az augusztusi táborban is fentem rá a fogam, de időm nem maradt rá akkor (majd később írok róla egy küloön bejegyzést, amíg emlékszem...).
Ferdepánttal kellett volna körbetekerni a zsínórt, de én menet közben szépen levágtam és összegyűjtöttem a sebesszéleket. A selyemmolinó amúgy is nyúlik kicsit (nem is könnyű dolgozni vele, pláne tűzni!), és azzal tekergettem. Anikó segítségével azért én is elkészültem a tálammal, már csak a díszítés hiányzott róla, de ekkor már ki voltam kicsit facsarva. Hazahoztam és itthon díszítettem.





Összeségében véve és a saját teljesítményemmel nagyon meg voltam elégedve és nagyon köszönöm a lányoknak a tartalmas, nagyon jó hanguatú hétvégét! rengeteget tanultam é smár készülök a következőre.

Levezetésként még elkezdtem kézzel megvarrni az egyik angyalkát, de már csak itthon fogom befejezni a többivel együtt a héten. Úgyis szüneten van az iskolásom is. mindegyikőjük kap egyet-egyet a karácsonyfára. Azzal a szívecskével együtt, amit Loncitól kaptak ajándékba. Minden résztvevő gyermekei kaptak tőle :-).  Sok apró fogást megmutatott megint, hogyan lehet az angyalkákat profi módon elkészíteni. Mivel még egyikkel sem készültem el, majd a jövőben mutogatok :-)

2012. október 11., csütörtök

2012/08. Babavarrás-Waldorf Gombagyerekek az Évszakasztalra

Folytatom az őszi sorozatunkat, a gombagyerekekkel. tegnap készültek, és az egyik ki is kandikál a gombából, a többiek alszanak (készülőben még két kukucskál és egy alvó a gyerekek kérésére, azok majd az elkészültük után a bejegyzés végére kerülnek fel.)

Gyapjúfilcből, az előző bejegyzésben említett könyv alapján születtek. A talpukban kartonkorong van, kaviccsal vannak töltve, de ólmot nem ragtam egyikbe sem, mivel mérgező. Nem is értem a könyvben ezeket a részeket, mert ott is utalnak a veszélyességére. Persze tudom, hogy nem mostanában íródott. Gondolom manapság senkinek nem jut már eszébe olmót tenni a waldorfjátékokba, évszakdíszekbe.

A kalapjuk pamutfonallal hímzett, gyapjóval tömött.  kukucskáló fejecske, kb. 2 cm-es cérnázott gyabjúgombóc kötözve, fejanyaggal bevonva, az arca, haja hímzett. próbáltam csak pöttyszerűen festeni, de nekem valamiért a hímzés jön csak be.

Aura meséje:

- Anya! jön a kutyus és megeszi!
Mondom neki, hogy ezt a gombát nem szabad. Csak azért van, hogy nézegessük. Az erdőben sem szabad hozzányúlni mert mérgező. Nagyon szép, de nem bántjuk.
Legyint rám a kicsi lány, és folytatja:
- A kutyus megeszi a gombát és eltűnik!
Én naivan azt hittema kutyus, de az én lányom ennél realistább.
- Nem a kutyus, hanem a gomba!
- És akkor mi lesz? - kérdeztem tőle kíváncsian. Azért ekkor már elég lesajnlóan nézett rám, mint nehéz felfogású szülőanyjára, még legyintett is, mikor válaszolt:
- Majd csinálsz másikat!



Azért az megnyugtató valamelyest, hogy nem az erdei mérgesgombát etette volna meg a kutyussal. Igaz, akkor még nem volt arca. azóta nem eheti meg a kutyus. :-)

Gombaerdő:



2012. október 10., szerda

2012/07. Babavarrás - Waldorf Sütőtökgyerek Évszakasztalra

A nyáron Ménfőcsanakon Loncitól tanultam a waldorf babafej készítést. Eddig vártam a pillanatot, hogy végre babák készüljenek, de csak tegnap jutottam el odáig, hogy le tudtam ülni a kicsikkel és megszületett az őszi Évszakasztalunkra az első baba. 

Egy sütőtökgyerek, vagyis inkább kislány. Szándékosan nem gyapjúfilcet használtam, a könyv (Egy szegletnyi természet) szerint bármilyen természetes anyag megengedett. A pamutvászon szerintem az. Gyapjúval van tömve, a gallérlevele sk. festésű selyemmolinó, a haja pedig horgolt mohairsapka, fésülve. A karjaiban pipaszurkáló is van, ezért kicsit hajlítható.
Aura rögtön meg is kaparintotta, és vele is aludt. Szóval üldögél őhölgysége az Évszakasztalon is, ha hagyják, de leginkább gyermekkezekben van és hozzábújnak, szeretgetik, őrzi az álmot. És ez jó! Ennek nagyon, de nagyon örülök!


2012. október 1., hétfő

2012/01. Átalakítás - Aura Rózsás-skótkockás pólója

Nem szoktam turkálóba járni. Egyrészt, mert nincs a közelben, másrészt nemigen volt még szerencsém. 
Itt a faluba egy kedves bácsi szokott jönni. Mindíg a bolt előtt rakodik ki, de eddig csak köszöntünk egymásnak, szóltunk pár szót és mentem tovább a gyerekekkel. 
Azonban elkezdődött az iskola, és jó párszor úgy alakult, hogy az ikrekkel kísértük Andráskát a buszhoz, aztán sétáltunk tovább és volt, hogy csatlakoztunk ismerősökhöz és a boltnál kötöttünk ki. Akkor már nem lehetett elkerülni a dolgot.  Akicsik lelkesen csatlakoztak az összeverődött gyerektársasághoz. Én meg átnéztem egyenként mindent. Jó néhány itthonra használatos pólóval tértem haza, a család szinte minden tagja számára. Egy kakukktojás is akadt, egy fehér kis póló, ami több sebből is vérzett. Lyukasak, foltosak voltak az ujjai és a hátán is volt egy lyukacska a vállánál. Az eleje azonban sértetlen és foltmentes volt, de akkor sem értettem, hogyan hozhattam el, hiszen én határozttan emlékeztem arra, hogy félreraktam.

Aztán persze Julcsi feltette a csodás kislánypólóit, amiket átalakított és nem volt megállásom, nekem is kellett.

Nem készült kép az átalaktás előttről, de talán elhiszitek nekem, hogy egy egszerű fehér, hosszú ujjú pólóról van szó.

Először is, tudtam, hogy rózsát akarok rá, és skótkockás anyagból. Alá férceltem egy darabot, egy Tilda könyvből átmásoltam a rózsát. Piros osztott hímző két szálával körbeférceltem a kontórokat. A leveleket kétféle zöld textilfilccel festettem át és száradás után, zöld kontúrfércelést kaptak.

Aztán fogtam az ollót és szépen kivágtam a rózsaszirmok helyét. Egy-két kisebb területet meghagytam és ide piros kása?gyöngyöket varrtam fel.

A hátára a vállra csak kockás folt került, és lentre is az ellentét miatt, de itt nem volt sérülés. 

Az ujjai viszont menthetetlennek bizonyultak és levágtam őket. 

Duplaujjas hatást és kockás ujjakat kapott. Az ajjában és még egy helyen feljebb begumiztam az érdekesség kedvéért.



Nem ez lesz az utolsó...