2008. október 31., péntek

Karácsonyi keresztszemesek (és egy kakuktojás)-régről, csupaszon!

Mostanában is hímzek, de ezek évekkel ezelőtt készültek, most viszont eszembe jutottak és elővettem őket. A nagyobbakból párna lesz. A házikó egy régebbi Praktika Magazinból van, az angyalkás pedig talán egy 2005-ös karácsonyi mintagyűjteményből. A kisebbekből még nem tudom, hogy mi készül majd, eredetileg képeslapnak készültek és, ha jól emlékszem egy olasz keresztszemes magazinból hímeztem őket.


A Halloween-es, néhány éve februárban készült, három nap alatt. Akkor a férjem éppen kórházban volt pár napig, én pedig hótól-vihartól elzárva ültem a lakásban, és ezt hímeztem. Nem tudom miért pont ezt, de végül is három nap alatt elkészült. Párna lesz ebből is, de már a kisfiam szobájába.
Már tudom, hogy milyet akarok, jövő héten elkészítem, nem várok tovább vele, hadd díszítse a szobáját.

Verdák-függöny a kishercegnek :-)


Szerdán bent sétáltunk Szfváron, és az egyik lakástextil üzlet kirakatában Verdák mintás anyagra bukkantunk. Fiatalember is észrevette ezért tapsolva örült nek. Mivel éppen esedékes volt a szobájában a függönycsere, gyors telefon ment Apának, hogy vehetünk-e (elég húzós volt az ára). Üzletbe be, a kicsi herceg türelmetlenül toporgott, hogy mikor kapjuk már meg az anyagot.
Gyorsan haza, aztán ki is mosta a mosógép... keveset hagytam rá, 5 cm ment össze, pedig direkt csak harminc fokon mostam. Ráadásul még görbén is vágták le. Sajnos nem tudtam teljes odaadással figyelni, mert pakolt a fiam közben. Szóval rövidke a fügöny, de lehet rajta segíteni egy keskenyebb összehúzó szalaggal, de majd csak a jövő héten, mert ma nem volt erőm bontani. Hétfő reggel ez lesz az első.
Azért, hogy ne legyen egyszerű az életem (persze saját magamnak bonyolítom...), varrtam hozzá áttetsző függönyt is. Ugyanis kimaradt egy autóminta. Valamikor a Yyskbe, vettem félméteres organzacsíkokat, többfélét. Most nagyon jól jöttek, pont ez kellett nekem!
Lapfüggönyszerűen oldottam meg: kék, piros és sárga csíkokat varrtam össze. A sárgára kétoldalas vetexel felvasaltam az autómintát, majd vékonyan körbecikkcakkoltam.
Ezzel meg az a gond, hogy felpöndörödik, úgyhogy ez eléggé kudarc most számomra, de ruhacsipeszeket csiptettem rá nehezéknek, és ígéretsen simul.
Folyt. köv. a javított változattal, hétfőn!

Krumplilángos


Kicsit túl sok burgonyát pucoltam a főzelékhez, ezért mielőtt beletettem a babérlevelet és behabartam, kivettem belőle a feleseget.

Úgy gondoltam krumplilángoshoz éppen jó lesz. Úgyis régen volt már!

Gyerekkoromban, nagymamám gyakran sütött ilyet. Nem volt valami nagy szakács és szerintem nem is volt oda a konyházásért, de ezt tényleg jól csinálta és mindíg hozott is belőle nekünk (közös volt a kertvége).

Egyszerű a recept. Kétszer annyi mennyiségű áttört sós vízben főtt burgonya kell hozzá, mint amennyi liszt. Összegyúrjuk és lisztezett deszkán vékony korongogat nyújtunk belőle. Ez nagymamámnak mindíg tökéletesre sikerült, nekem most nem nagyon jött össze.

Azután forró platnin megsütjük. Ez már nekem nincs, mivel ez a masina (sparhelt) tetejét jelentette nálunk, ezért én száraz palacsintasütőben csináltam, ez nagyon lényges! Mármint, hogy nem szabad alá zsiradékot tenni!

Mikor felpupujkásodik (hólyagosodik) és barna foltos lesz az alja, akkor lehet fordítani és ott is megvárjuk a pupujkásodást és foltosodást.

Akkor tányérra tesszük és mindkét oldalát megkenjük olvasztott vajjal, ha édesen ennénk (mi általában így szoktuk), lekvárral, mézzel, vagy Ó mily borzasztó, egyszerűen kristálycukorral. Bevallom én minden nélkül szeretm.

Amennyiben sósan ennénk, akkor kenjük meg olvasztott zsírral (na jó, olívaolajjal is nagyon finom), és egyszerűen együk köretként, vagy sajtos-tejfölösen, vagy lisztben forgatott, bő olajban kisütött hagymakarikákkal (nyami!)


Akinek van kedve, próbálja ki :-)
Megjegyzés: A képen látható nyújtófa (síkáló) és nyújtódeszka direkt az én kedvemre készült, mondhatjuk, hogy nászajándékba. Az anyósomék csináltatták a falujukban egy öreg asztalos bácsival. Sajnos már nem él. A fém tál, pedig a nagymamámé volt. Oda nem adnám semmi pénzért.

2008. október 30., csütörtök

Samhain, Halloween, Mindenszentek és halottak napja


Először is, nekem mit jelent a Mindenszentek. Az utóbbi napokban sokat gondolkodom rajta. A temetőbe nem tudunk kimenni, mert nagyon messze lakunk. Vagy előtte, vagy utána látogatunk ki. Hagyományosan viszünk koszorút, mécsest gyújtunk. Én imádkozni is szoktam, nem hiába neveltek katolikusnak, bár igazán nem gyakorlom a vallást, vagy inkább azt mondanám, hogy másként, és nem úgy, ahogyan manapság azt az Egyház előírja. Ennek személyes okai vanna, biztosan előkerül a téma még máskor is, most nem fejteném ki bővebben.
Mivel a napján nem tudunk a temetőkbe kimenni, ezért én itthon gyújtok gyertyát, és bár év közben is emlékezni szoktam/szoktunk az elment családtagokra, ilyenkor azért kicsit másabb. Amint lenyugszik a nap, meggyújtom a mécseseket, éjfélig, vagy még tovább is égnek. Aztán éjfél körül, mikor már minden elcsendesedett és egyedül vagyok a konyhába (csak az Égiek tudják, hogy miért éppen ott), csendesen, magamban emlékezem rájuk és imádkozom értük, hogy sohase felejtsük el őket.
És ez a nap nem csak a szomorúságról szól, attól függetlenül, hogy néha azért elpityeredem az emlékek hatására. Nem félek a haláltól, és nem is vágyom rá, persze nem mindíg volt ez így. Valahogy különös viszonyban vagyunk egymással. Amikor nem akartam, majdnem meghaltam, amikor pedig vágytam rá, akkor kaptam tőle egy fricskát, ami rádöbbentett, hogy mégis csak élni akarok. Tanulságos élmény volt.
Ezért ezen a napon ünneplem magát az életet is. Először kerül az asztalra sütőtökből készült finomság. Mindegy, hogy milyen formában. Egyszerű sült tökként, vagy selymes tejszínes krémleves formájában. A lényeg, hogy ez a narancsszínű fimomság (amellett, hogy egészséges), az életigenlés nagyszerű színe is.
Az életünknek ritmusa van, és ebbe beletartozik a szokások, szertartások kialakítása is. Nem azért, hogy a rabjaivá váljunk, hanemazért, hogy harmónikusabbá tegyük velük az életünk. Persze csak lazán, még ezen a napon is, a depresszió a legnagyobb börtön a világon, és sajnos leginkább rajtunk múlik, hogy kiszabaduljunk belőle.

És most a Wikipédiából a címben felsorolt ünnepek leírása következik, használjátok egészséggel.

Samhain


A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A samhain (ejtsd: száuiny, vagy szaviny) a gael nyelveken beszélő népeknél a November hónap elnevezése, valamint a kelta nyelvi-kulturális kör egyik legjelentősebb ünnepe, mely a Gergely-naptár szerinti november 1-jét megelőző nap sötétedésétől kezdődő napra esik. Az ünnep megtalálható minden kelta népnél – igaz, különböző neveken.

A kifejezés eredete, jelentése
A szerzők többnyire az óír Samain (ill. modern ír megfelelője: Samhain) alakot használják az ünnep megnevezésére. A q-kelta nyelvterületen ehhez hasonló szóalakok honosodtak meg (Samhuinn – skót-gael, Sauin – manx). A szó jelentése a sam ('nyár') és fuin ('vég') összetevőkből: nyárvég. Megjegyzendő, hogy a p-kelta népeknél is jelen van ez az ünnep, de többnyire a q-keltától némileg eltérő jelentéssel: Hollantide vagy Calan Gaeaf (welsh – 'tél első napja'), Kala Goañv (breton – 'november eleje'). A keltáknál az év két fő részre volt osztva. Samhain jelentette az újév, valamint a tél kezdetét, hiszen ezeknél a népeknél (de pl. a zsidóknál is) a sötétség (sötétedés) megelőzte a világosságot. Az év másik fele Beltaine (Cétshamhain) ünnepével kezdődött, május 1-jén.

Hagyományok
Rengeteg, területenként eltérő hagyomány társult ehhez a naphoz. Az „alapkoncepció” azonban mindenhol nagyjából azonos: ezen az éjszakán a világ rendje felborul, fellibbennek az evilág és a túlvilág (természetfeletti) közötti határok. Megnyílnak a sídhk (tündérdombok), és az emberfeletti lények, valamint a halottak szabadon járhatnak köztünk. De nemcsak a holtak jutnak fel az evilágba, ilyenkor evilági hősök is könnyen bejuthatnak a sídh birodalmába. Ilyen történetet mesél el az Echtra Nerai (Nera kalandjai).
A nép körében ez az ünnep jelentette a kemény mezőgazdasági munkák után való pihenés első napját is, az örvendezést. Így – akárcsak nálunk a regősök karácsony-újév környékén – az írek is házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy elűzzék a háztól a rontó szellemeket, némi kis megvendégelés, fizetség fejében, amely fizetséget aztán többnyire az ünneplésre használták fel.
Samhain ünnepéhez számtalan szertartás kapcsolódik, hiszen a pogány kelta hit szerint ez az év legmágikusabb éjszakája. Szokás volt örömtüzek gyújtása. Ilyenkor a család körbeülte a tűzhelyet, és a tűz körül kísértethistóriákkal szórakoztatták egymást. A különböző jelekből való jóslás is igen elterjedt volt a nép körében.
Az ünnep fontos jelképei az alma és a töklámpás. A varázséjszaka gyümölcse az alma. Ami, mint tudjuk, a termékenység, az élet szimbóluma, Venus, Aphrodité, Iduna és más anyaistennők attribútuma. A gránátalma pedig az alvilággal is kapcsolatban áll: Perszephoné gránátalmamagokat evett, így lett az alvilág királynője Hadész, a holtak ura birodalmában. Az ünnep és az alma kapcsolatát lásd ittA töklámpa-szimbólum eredetéről vita folyik, de vagy ír, vagy skót eredetű szokás. Ezen az estén tilos volt hosszú útnak indulni. Aki mégis erre kényszerült, a töklámpással védte magát az ártó, bajt hozó kísértetektől, tündérektől – akik, mint tudjuk, igen nagy népsűrűségben fordultak elő azokon a tájakon.
Vitatott az ünnephez tartozó kultuszban az emberáldozat szerepe. A keresztény írástudók megemlítenek egy bálványt, Cróm Crúaichot, akinek feltehetőleg emberáldozatokat is bemutattak az ünnepen. Azonban az is elképzelhető, hogy ezek a források a Biblia olyan részeiből is táplálkoztak, ahol magában a Szentírásban is megjelenik az emberáldozat szerepe (pl. a Hinnóm völgyben Molok bálvány istennek bemutatott áldozat). Cróm Crúaich léte így tehát nem bizonyított, de megemlítendő, hogy a pogány Hallowe'en ellenes röpiratokban megjelenő Samhain gonosz (kitalált) istenséget róla mintázták. E röpiratok hatására terjed el az az – egyébként téves – elképzelés, hogy a Samhain szó valójában egy istent, gonosz erőket irányító szellemet jelöl.

Samhaintól Hallowe'enig
A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományai közé is beférkőzni. Ilyen ünnepek voltak (a Samhain esetében) Pomona, a gyülöcsök númenének ünnepe (innen az almaszedés hagyománya), valamint a Feralia, a holtak emléknapja (innen a halottakról való emlékezés rituáléja).
A 7. században IV. Bonifác pápa vezette be a Mindenszentek ünnepét, melynek időpontját előbb május 13-ára tették. IV. Gergely pápa volt az, aki a 9. században tette át az ünnepet végül november 1-jére. Mivel a Mindenszentek az üdvözült lelkek emléknapja, ezért a 10. században teret nyert az az elképzelés, hogy az emléknapot kiterjesszék minden elhunyt hívő emléknapjává tegyék. A november 2. lett tehát a Halottak napja a keresztény egyházakban. Ez az emléknap a 14. században vált hivatalossá.
Érdekes „hagyománykeveredést” találhatunk az angolszász területeken megjelenő Hallowe'en ünnepben. A név eredete az angol All Hallows Eve(ning), vagyis a Mindenszentek éjszakája. Ebből is látszik, hogy – bár a keresztény ünnep megmaradt – abba később újra visszakerültek a pogány elemek.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Samhain

Halloween

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én.
A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ez egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.
Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat! szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy életet!”) kiáltással felszólítva a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában.
Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Az utóbbi években Magyarországon egyre több helyen ünneplik meg. Az iskolákban beöltöznek a gyerekek és cukrot osztanak az osztályokban.

Kulturális háttér
Halloween valószínűleg a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újév Samhain ünnepéből ered. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma).
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.

Mindenszentek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A mindenszentek vagy mindszent (latinul festum Omnium Sanctorum) keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére.
A halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének (vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják.
Magyarországon több évtizedes szünet után 2001-től újra munkaszüneti nap.
Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween („minden szent estéje”).

Története
A Mindenszentek a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újév Samhain ünnepéből ered. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma).[1]
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.
A keresztény Keleten már 380-tól megtartották az összes vértanú ünnepeként. A nyugati keresztény egyházban 609-től ünneplik, attól az évtől, amikor IV. Bonifác pápa Rómában átvette és május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg a pogány istenek tiszteletére épült Pantheont.
A 8. században uralkodó III. Gergely pápa tette a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává. A rákövetkező században IV. Gergely pápa a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette.
A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére, de nem engedték, hogy a templomot a császárnének szenteljék, ezért Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.

Az egyes egyházakban

A katolikusoknál
A római katolikusoknál november 1-jén tartott főünnep. A dátumot átvették a görög katolikusok is. Ekklesziológiailag a diadalmas Egyház (Ecclesia triumphans) ünnepe, amely a mennybe jutott, megdicsőült lelkek társasága. Őket a „szentek egyessége” köti egybe a a földön élő lelkekkel (küzdő egyház, Ecclesia militans) és a tisztítóhelyen szenvedőkkel (szenvedő egyház, Ecclesia patiens).[1]
A katolikus egyházban a mindenszentek napján tartott szentmisék állandó könyörgése: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.”
A katolikus litániákban Szűz Mária egyik megszólítása: Mindenszentek Királynéja és a Szép Szeretet Anyja. Ezzel a megszólítással Máriának külön ünnepe van, május 31-e, ami a mindenszentek ünnep középkori dátumával egyezik meg.
A mindenszentek litániája ősi könyörgő imádság, amelynek szerkezete a többi litánia mintája lett.
A keleti egyházban
A keleti egyházban a 380-as kezdettől megemlékeztek az összes vértanura, különböző dátumokon. A keleti katolikus egyházakban: Szíriában május 13-án, Antiochiában a pünkösdöt követő első vasárnapon, az örmény egyházban a Szent Kereszt felmagasztalását követő tizedik vasárnap utáni szombaton, a koptoknál pedig október 23-án.
Az ortodoxoknál
Az ortodox kereszténységben a régi hagyományt követve a szentekre megemlékező mindenszentek vasárnap (görögül: Áγιων Πάντων, Agiōn Pantōn) a pünkösdöt követő első vasárnap.
Reformátusok, evangélikusok
A reformátusoknál római katolikus hatásra elterjedt, nem hivatalos ünnep. Az evangélikusok is ünneplik.


Szokások

Mindenszentek estéje Lengyelországban
Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, a protestánsok is átvették Magyarországon.
Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban szokás, hogy ezen a napon felajánlásokat (ofrendas) tesznek. Spanyolországban hagyományosan ezen a napon előadják a Don Juan Tenorio című darabot.
Az angolnyelvű országokban hagyományosan elhangzik William Walsham How "For All the Saints" („Minden szenteknek”) című himnusza. A legnépszerűbb dallam a himnuszhoz a Ralph Vaughan Williams szerezte Sine Nomine.
A magyar nép kalendárium szerint Szent Márton napja: ekkor választottak bírót, fogadtak cselédet. Ezen a napon tilos volt a munka, egyes helyeken az egész „halottak hetében”. A Csíkszéken több népszokás csatlakozik hozzá. Csíkdelnén, Kászonújfaluban kenyeret sütnek a szegényeknek („Isten-lepénye”, „halottak lepénye”), Csíkszentdomokoson külön helyen gyertyát gyújtanak az elfelejtett lelkeknek, november 3-án pedig engesztelő körmenetet tartanak arra a helyre, ahol 1599-ben Ördög Balázs és Nagy Kristály András meggyilkolta Báthori András bíboros-fejedelmet.
Magyarországon nagyon sok templomot szenteltek a mindenszenteknek és sok oltárkép ábrázolja őket. A Mindszent nevet településeknek is adták, mint a Baranya megyei Okrimindszent és Mindszentgodisa, a Szepes vármegyei Szepesmindszent, vagy a Csongrád megyei Mindszent.
A mindenszentek tiszteletét őrzi Mindszenty József hercegprímás felvett neve.
Halottak napja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, Mindenszentek napját követően, a bizánci szertartásban a Pünkösd előtti szombaton.
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel.
Az ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A Katolikus Egyházban először 998-ban ünnepelték. Szent Odiló clunyi apát kezdeményezése volt, hogy a Mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá.
Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a keresztény gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja ha az élők könyörögnek érte. Ekklesziológiailag a küzdő egyház (Ecclesia militans) megemlékezése a tisztítótűzben időző lelkekre, a szenvedő egyházra (Ecclesia patiens).
A Halottak napján gyakran mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére.

2008. október 29., szerda

Egy áánti kertész próbálkozásai, avagy, hogyan NE kertészkedjünk :-)

Nyár elején csináltam egy kis ágyást a kerítésen belül, a kapu mellé. Nem igazán úgy sikerült, ahogyan szerettem volna. Kicsi helyen sok növény :-(


Egyik fő bajom, hogy nagyon sokféle növényt szeretnék egyszerre. Nem tudok elszakadni, ettől a fixa ideámtól.

Most kicsi tátalakítottam, növeletem a területen, eldugtam néhány tavaszi virághagymát és átrendeztem kicsit az évelőket.

EZT SENKI NE CSINÁLJA UTÁNAM, mert az évelőket augusztusban kellett volna átrendezni, a tavaszi hagymáknak pedig már földben lenne a helye (mondjuk ottvoltak, csak máshol).

Ezután hagyni kellett volna az egészet, de már megint nem bírtam magammal, és a kert hátsó részéből (ahol mellesleg semmi keresnivalójuk nem volt), átmentettem ide még két krizantémot és mivel volt üres földterület néhány árvácskát.

Szóval ide teszem elrettentésül a képeket. Aki szép kertet akar, az inkább Ezkrisztihez nézzen be. Voltam olyan szerencsés és már állhattam a kertjében és csodálhattam a növényeit, az életben még szebb, mint a képeken.
Bónuszként az őszi ládabeültetéseim (ez most nagyképűen hangzott, mert sem tavaszi, sem nyári nem volt az idén), ezekkel azért valamennyire ki vagyok békülve. Csarab-krizi-csarab.
A krizantémot majd valamivel letakarom, ha már elintézte a fagy.

2008. október 28., kedd

Karácsonyi készülődés_01

Ugyan most remek őszi időnk van, de engem is elkapott a karácsonyi láz. Elkészültek az első karácsonyfadíszek. Vékony, bordós (Sötét fukszia?!?) színű dekorfilcből, kicsit kitömve, és teljesen SAJÁT tervezés :-) a forma és a hímzés is. HA valakinek ugyanilyen van, az csak a véletlen, vagy a kollektív tudat játéka :-D !
Még van néhány tervem ebből a színből, ha kapok ilyen hímzőfonalat még, ami szerintem olyan, mintha az északi fényből szőtték volna, és ha kapok az elképzelt taftból is "Aurora" színűt. Ez esetben készül majd szaloncukor és karácsonyfatalp takaró is, néhány ajándékzacskó kíséretében. remélem összejön.

2008. október 23., csütörtök

Kipécéztek

Ez egy nagyon klassz játék! Akiét tudtam már elolvastam, de negem is kipécéztek ám, méghozzá öten: ahama, szömörce, mmama, bea és hokata.


A játékszabályok:

1. Írdd be és linkeld be azokat, akik kipécéztek.
2. Írj magadról 7 olyan dolgot, amelyet nem tudnak rólad (vélhetően).
3. Válassz ki 7 embert, és értesítsd őket erről a blogodban, linleld be a blogjukat (na ez nagyon nehéz lesz, mert szinte mindenkit kipécéztetek már :-))

1. Nagyon türelmetlen tudok lenni, és ezt szerintem már néhányan észrevettétek, márha olvassátok a Babavarrás topicot :-). Az anyaság azért sokat szelidített rajtam és az apró részletekez sem nélkülöző legutóbbi babáim, jelesül Levendula és a töszoknyás Tinilány.

2. Utálom a házimunka minden fajtáját és nincs is rá szemem, mármint a rendre. Férjem szerint az az agyféltekém egyszerűen ki van kapcsolva, amely ezért felelős (talán a bal), viszont ha bekapcsolom, akkor inkább elmenekül otthonról, mert akkor meg túlzásba viszem. Ő pont az ellentétem és ebből szokott is gond lenni köztünk, de szerencsémre eléggé toleráns.

3. Nagyon szerettem volna író lenni, de rájöttem, hogy nem tudok és nem merek, főleg nem merek írni. Így csak élem a másik életem egy fantáziavilágba, de erről nem vagyok hajlandó lemondani, bár ha a színészethez tehetségem lett volna... Azért tudom milyen a valóság, csak én így "meditálok" :-). és festő is szerettem volna lenni, meg lakberendező, de ezekhez aztán végképp nincs tehetségem és merszem.

4. Ánti kertész vagyok (Ezkriszti már csak tudja:-)!), pedig imádom a szép kerteket és a csodás virágokat, csak semmi érzékem hozzá. Nagy álmom pedig, hogy egy csodaszép kertem legyen, fákkjal virágokkal, elbújós pihenőkkel és rózsakerttel. Csodás gyógynövény- fűszer és konyhakert is tartozna hozzá. Terület van (igaz nagyon rossz a talaj), már csak egy kertész kellene :-)

5. Nem tudom, hogy ismeritek-e Brandenburgi Katalin díszmagyar ruháját. Tini korom óta szerelmese vagyok annak a ruhának, és olyat szerettem volna viselni az esküvőmőn hófehérben. Persze mindenki lebeszélt róla, meg nem is lett volna idő elkészíteni. Elhatároztam, hogy a 25. házassági évfordulónkon olyanban, vagyis hasonlóban leszek, még van néhány évem van rá, hogy megvalósítsam.


6. Képzeljetek el egy napsütött havas téli erdei utat, minden ragyogó hófehér, és ezt a puha hócsendet, egyszercsak egy szán ütemes csengettyűszója töri meg, majd feltűnik egy sötétbarna fényes fa szánkó, amelyet egy éjfekete és egy fehér ló húz. A szánkón egy férfi és egy nő ül, meleg takaróba burkolózva, mosolyogva, szépséges ruhában, boldogan. És az a nő én vagyok, a férfi pedig a férjem. Szeretnék egyszer elmenni egy ilyen útra.
7. Azért írom hetediknek, mert bűvös számnak hiszem: sok-sok gyereket szeretnék még kihordani, megszülni, szeretetben, egészségben felnevelni a férjemmel együtt!

+1. Ha lenne tehetségem a varráshoz, főként a babavarrást értem jelenleg ez alatt, akkor szeretnék ebből megélni egyszer. Nem szeretem az irodai munkát, teljesen agyonnyom.

És akkor akiket én választottam, és azért csak kettőjüket, mert addig totojáztam, amíg a többiek lecsaptak a többiekre :-):


2008. október 20., hétfő

Mellény kisfiamnak


Mostanában sokat kötök ismét. :-)

Elkészült a kisfiam mellénye, jó szolgálatot fog tenni a hűvös őszi időben. Gyors, haladós volt. AZ egyik készen vett mellénye szolgáltatta a mintát, csak kicsit nagyobbra kötöttem, hogy tovább jó legyen.

2008. október 18., szombat

Napsugaras pulóver


Ma reggel, mikor felébredtem és kinéztem a konyhaablakon, éppen felkelőben volt a nap. Gyönyörű volt az a színorgia, amivel elkápráztatott. Az utóbbi időben egész más szemmel látom a színeket, vagy a felhőket az égen, de egy egyszerű fűszálat is. Aztán a kisfiam halkan odasúgta, "anya kakkant" na ez nálunk a kakaót kérek rövidített változata :-)

Szép lett a világ újra!

És akkor eszembe jutott, hogy a minap elkészült pulcsimnak kicsit hasonlóak a színei (na jó, szegényes változata csak az eredetinek). Nagyon egyszerű a szabása, és csak sima és passzé kötése van, de úgy gondoltam, hogy ez a fonal így önmagában is eléggé mutatós. Felvéve sokkal jobban mutat!

2008. október 17., péntek

Szomorúság :-(

Kicsit szomorú vagyok. Nem sikerült behozni életünkbe újra a csodát, de nem adjuk fel. A két és fél éves csodababánk a másik szobában szuszog, ezért a másik szemem nevet és remélem néhány hónap múlva a másik is fog újból!

2008. október 16., csütörtök

Bevásárlószatyrok ajándékba


Már régen szemezek az úgynevezett "Lidis" szatyrok átalakításával, sokan megcsináltátok, és szebbnél szebbek letek. Mivel szerettem volna valami sajátkészítésű apróságot ajándékba adni ismerőseimnek, méghozzá olyat, ami hasznos is, úgy gondoltam remek alkalom, hogy elkészítsem az első darabokat.

Leírás B. Ildikónál található képpel, mindennel, nagyon klassz!

Nem tűztem, ahogy ő ajánlotta, mert elég vastag az anyag, amit választottam hozzá és klassz őszi színvilágú, mintájú, vagyis TÖKÖS. A szatyrokat sem készen vettem, hanem középvastag molinóból magam varrtam (PETYUS-nak itt is köszönöm az adatokat hozzá!), és színátmenetes cérnával, levélmintával (Aurora:81-es minta) hímeztem kicsit.

2008. október 14., kedd

Sütőtökszonyás baba_Pupkin Girl


Végre elkészültem vele. Kicsit lassan ment, bár a fejembe összeált az egész már régen. A pulóverét, a lábszárvédőt és a karvédőt, kézzel kötöttem, direkt neki. A pulcsi elején van egy filcből készült tökrátét.
A naci dereka direkt kilátszik a szoknyából :-)


A haja gyöngyfonal, keményítős vízbe áztatva és 7-es kötűtüre szálanként feltekerve (kb. 50), majd mikor megszáradt, lehúztam a tűről és kicsit széthúzva felvarrtam a leányzó fejére.

A nacija, az saját festésű anyagból van és masni van az oldalán egy szem gyönggyel :-), mint a magasszárú cipőcskék sarkánál.

A kalapja tulképpen levelet formáz és szár lenne a teteje, vagy hogy is hívják.
Az arcát hímeztem, a szeplőket is! :-)


A szoknya a sütőtök, hat részből van szabva.


Ilyen volt a régi szoknyával, átalakulás előtt:


2008. október 9., csütörtök

Őszi tökszüret tűvel-cérnával



Mostanában pihennem kell, de már nagyon csináltam volna valamit. A ráncos tökökre esett a választásom, mert nem tűnt túl bonyololtnak és valóban gyorsan el is készült. A közelmúltban Szömörce kért tökleírást a Babavarrás topicon, és ő ugyan nem (mert másra gondolt), de mások (pld.:Katbo, Szilvácska, ha valakit kihagytam volna, akkor szóljon és belinkelem) megcsinálták már.

Ez az első tökös dekorációm a konyhába, illetve a konyhaablakba. A függönyök is tökösek, bár ez a képen nem látszik.


Saját festésű, háromféle (columbus) anyagból, Szafari I-II-III, ez látszik legalul, a többi többféle kék árnyalat.


2008. október 1., szerda